Writing is my life

~28.rész~ Ismét itt van ráadásul a Szülinapomon.

Sziasztok itt az új rész :D

Hát remélem tetszik és ahogy tudom valaki nagyon ezt a részt várta :D

Komizzatok és iratkozzatok fel rendszeres olvasónak aztán majd hozom a kövi részt :D Puszi

- Apa te hogy kerülsz ide? - kérdeztem ő pedig szorosan magához húzott.
- Liam ma reggel felhívott és elmondott mindent. - végre elengedett én pedig Liamre néztem. Vissza ültünk a kanapéra én pedig Liam ölébe és megcsókoltam.
- Khh - köhögött apa mi pedig rá néztünk.
- Mi a baj? - kérdeztem.
- Ha én itt vagyok türtőztessétek magatokat.Oké? - rám nézett majd Liamre. Gyorsan kimásztam az öléből és közéjük ültem.
- Értettük. - mondta Liam.
- Kicsim nem szeretnél haza jönni? - kérdezte apa.
- Nem tudom. Ha haza megyek egyfolytában anyán és Jasonön jár az agyam.
- Akkor maradhatsz. De nem aggatsz? - kérdezte apa és ránk nézett.
- Nem de hogy, örülünk ha itt van. - mondta Liam és a srácok is bólogattak. Apa még maradt mikor valaki kopogott. Egy ismerős lány hangját hallottam. Rá néztem Liamre aki olyan volt mind ha kísértetet látott volna. Mikor vissza néztem az ajtóba megláttam Danit. Ledermedtem és nem tudtam mit mondjak. Akkor vettem észre hogy Liam nyakába borult. Egyből könnybe lábadt a szemem. Apa ezt észre vette és átölelt.
- Dani mi bajod van? - kérdezte Liam és ellökte magától.
- Csak hiányoztál. - mondta és mosolygott rá egy csábítót.
- Miről beszélsz? Szakítottunk nem emlékszel?
- De csak hiányoztál. Liam hülyeség volt ez a szakítás. Én még szeretlek. - mikor ezt kimondta nem volt erőm tovább hallgatni ezt a beszélgetést és föl szaladtam Liam szobájába. Könnyeim záporként hulltak az ágyra. Hallottam lentről ordítozást de nem foglalkoztam vele. Kopogtak.
- Nessz jól vagy? - jött be Lou.
- Nem. Nem vagyok jól. A barátom exe most vallotta be neki hogy szereti. Szerinted hogy érzem magamat. Tudom hogy Liam vissza fog menni hozzá és engem pedig kidob.
- Hogy gondolhatsz ilyet? - kérdezte Lou és leült mellém az ágyra.
- Hisz Dani volt az első igazi szerelme.
- Igen jól mondtad. Volt. Liam téged szeret és soha nem fog vissza menni Danihez. Higgy nekem. Ilyennek ismered? - csak rá néztem majd magához húzott és adott egy puszit a homlokomra. Nagy nehezen rá vett hogy menjünk le. Mikor lementünk leültem a kanapéra és csak vártam hogy mi fog történni.
- Apa hol van? - kérdeztem.
- Hát nem bírta hallgatni hogy Liam ordítozik Danivel így haza ment.
- És ő hol van?
- Kint van a teraszon. - kimentem hozzá és láttam hogy ott ül egy nyugágyon arcát a tenyerébe temetve.
- Liam. -szóltam neki halkan.
- Nessz. Kérlek ne haragudj! - mondta és magához húzott.
- Miért ordítoztál? - kérdeztem.
- Hagyjuk. Csak azt jegyezd meg hogy én Nagyon szeretlek. Nem szeretem Danit. Nekem te vagy a világon a legfontosabb. Érted?
- Igen. Én is szeretlek. - megcsókolt. De a csókunk nem tartott sokáig mivel Lou szakított minket félbe.
- Nesz. Ó bocs. De Nessz El mondta hogy menj be hozzá mert ma haza engedik és el akar menni veled vásárolni.
- Oké persze megyek.  -felöltöztem és bementem El-hez.
- Szia.
- Szia. Mehetünk? - kérdezte.
- Igen. - a boltokban nem találtunk semmi olyat ami megtetszett volna nekünk. Vagy 3 órát voltunk a boltban majd haza indultunk. El-el félúton elbúcsúztunk mert haza ment. Én bementem a fiúkhoz de nem találtam senkit ott. Ekkor apa hívott.
- Szia apa.
- Szia kicsim. Most azonnal haza kell jönnöd. Chester-t elütötte egy autó.
- Úr isten azonnal megyek. - gyorsan elindultam haza. Mikor benyitottam az ajtót nem találtam ott senkit. De ekkor kicsi lépteket hallottam. Felkapcsoltam a villanyt és Chester ugrott rám. Nem tudom apa miért hívott mikor semmi baja sincsen. Bementem a nappaliba ott is villanyt kapcsoltam és ekkor mindenki előugrott a kanapé mögül.
- Boldog Születésnapot!!!! - ordította mindenki. Könnybe lábadt a szemem.
- Boldog szülinapot kicsim. - jött oda hozzám apa. A srácok, El és Perry is itt voltak.
- Köszönöm.
- Jöjjenek az ajándékok. - ordított aNiall és mindenki megfogta a saját csomagját.
- Ez a tied Nessz. - Zayntől és Perrytől kaptam egy kalapot és egy nagyon csinos ruhát.
- Köszönöm srácok. - adtam nekik egy puszit és Harry következett.
- Harry, ez most komoly? - tőle óvszert kaptam.
- Igen. - kacsintott egyet. Apára néztem aki persze csak nevetett.
- Mi jövünk. - állt fel El és Lou. Tőlük ruhákat és egy gyönyörű nyakláncot kaptam.
- Köszönöm.- Oké most én jövök. - mondta Niall. Kb. 100 fotót kaptam tőle amin mi vagyunk rajta főleg Liammel, és persze ezt a ruhát:

  -Ó Niall ez csodálatos. Köszönöm.
- Kincsem én jövök. - mondta apa és kivezetett az udvarra. Kint átadott egy kis dobozt és egy helyre mutatott.
- Apa ez tényleg az enyém?
- Igen hisz már 18 éves vagy. El sem tudom hinni hogy az én kicsi lányom felnőtt. - mondta és az arcán végig folyt egy könnycsepp.
- Én mindig is a te kicsi lányod maradok. Köszönöm. - megöleltem majd Liam következett.
- Én jövök szivem. Tessék. - át adott egy ismerős dobozt.
- Jézusom Liam. Ez az am...
- Igen ami a szüleidhez érkezett. Nem akartam hogy mi hozzánk jöjjön mert azt hittem akkor te ott leszel nálunk de mind egy. Fordítsd meg. - mondta én pedig megfordítottam.
- Köszönöm. - nem érdekelt hogy ott van apa. A nyakába ugrottam és megcsókoltam.
- Ez még nem az összes ám. A többit később kapod meg. - súgta a fülembe és adott egy puszit. Nagyon jó volt a buli de egyszer csak eszembe jutott anya. Be mentem a szobába és képeket néztem.
- Szia. - köszönt Liam. - Nem tetszik a buli?
- De nagyon szuper és köszönöm. Csak az a baj hogy anya nem élhette túl. Nem láthatta hogy 18 leszek. Nézd meg itt milyen boldog. - mutattam neki egy képet és közben pedig kigördült egy könnycsepp.
- Ne sírj. - megcsókolt majd lementünk. A bulinak hamar vége lett így a többiek haza mentek Liam pedig nálunk aludt. Elmentünk egy gyönyörű helyre vacsorázni majd haza. Apát behívták dolgozni így csak kettesben voltunk otthon.
- Mit kérsz inni? - kérdeztem és kinyitottam a hűtőt.
- Téged. - karolta át a derekamat Liam majd maga felé fordított. Elkezdtünk csókolózni. Neki döntött a falnak majd felkapott az ölébe és fölvitt a szobámba. Mikor beértünk minden tele volt rózsával.
- Liam ez gyönyörű. - mondtam majd lerakott az ágyra és rám mászott.
- Biztosan szeretnéd? - kérdezte.
- Igen. - újra csókolózni kezdtünk majd lekerültek a ruháink és megtörtént. Annyira boldog voltam. Ez volt életem legjobb szülinapja és legjobb ajándéka. Egy rossz volt hogy anya nem volt itt de a mennyből biztos hogy figyel rám.


Egy kis búcsú kép... Itt a tél:D