Writing is my life

~7.rész~ Ő itt Harry!                                                                

<3

Mikor haza értünk anyuék éppen tv-t néztek.
- Anya apa ő itt Harry a barátom. Harry ők itt Rob és Kara.
- Örvendek. - fogott kezet Harry apával.
- Szint úgy. - Harry és anya is jó össze barátkoztak. De apa furán nézett rám mikor azt mondtam hogy ő a barátom. Talán azért mert ő azt hiszi hogy Liamért vagyok oda? Mondjuk ez igaz de mind egy.
- Emlékeztek arra a fiúbandára a One Direction-ra?
- Igen.
- Hát szóval Harry az egyik énekese. És Liam is az.
- Váo... - csodálkozott anya. - Az a Liam az az akivel a parkban találkoztál? - kérdezte apa.
- Igen az.
- Szóval ti híresek vagytok! - jegyezte meg apa Harrynek. Valahogy az az érzésem hogy apa nem bírja őt. Pedig nagyon aranyos tud lenni. Erikkel a régi barátommal is normális volt.
- Apu segítenél poharakat hozni? - mondtam neki és a fejemmel a konyha felé biccentettem. Mikor kiértünk a konyhába nem vettem poharakat ha nem apát néztem.
- Miért nem tetszik neked Harry? - kérdeztem.
- Nem arról van szó hogy nem tetszik csak tudod kicsim az ilyen fiú... Hogy is mondjam...
- Csak mondd. - kezdtem kicsit ideges lenni.
- Nem akarom hogy megbántson érted. Tudod hány lány rajong értünk? Nem tudhatod hogy mikor lesz egy olyan gondolata hogy ez a lány neki jobban tetszik és lecserél arra.
- De ez nem fog megtörténni mert Szeret... - mikor ezt kimondtam kezdtem érezni hogy Harry tényleg engem szeret és nem mást. Hogy én csalódást okozok neki mert még mindig érzek valamit Liam iránt.
- Hát mit ne mondjak nekem az a Liam gyerek jobban tetszett. Miért őt választottad? - nem bírtam tovább és elsírtam magam.
- Én is bírom Liamet de neki barátnője van... - bizony Liam sosem lesz az enyém.
- Te szereted ezt a Liamet? - kérdezte meglepődötten.
- Nem tudom, éreztem valamit iránta de Harryt is szeretem.
- És ezért választottad őt vagy csak azért mert Liam foglalt? - erre a kérdésre már ne tudtam válaszolni mert Harry jött be a konyhába.
- Segíthe... Nessz miért sírsz? - kérdezte és átölelt.
- Nem számít... Most hogy mondod segíthetsz... Ezeket a poharak segíts bevinni meg a piát. - oda nyomtam a kezébe ő meg adott egy puszit az arcomra.
- Oké!- mikor kiment apu megint engem nézett.
- Hát tényleg nagyon szeret az is biztos. Na de menjünk. - mikor bementünk beszélgettünk még egy ideig aztán Harry úgy döntött hogy haza megy. Elköszönt és már kint is volt a kocsijánál. Kikísértem de nem akartam hogy elmenjen.
- Ne menj még!!! - könyörögtem.
- Muszáj mennem a srácok már biztos aggódnak értem.
- Nem baj nagy fiú vagy már. - mosolyogtam.
- Gyere el hozzánk és aludj ott? - dobott egy kacér mosolyt felém és kacsintott.
- Hahaha, miért nem alszol itt te?
- Tudod mit, ma mindenki a saját ágyában alszik és majd holnap megbeszéljük. Majd hívlak. - adott egy csókot amit egyre jobban megszerettem. De a csók közben Liam jutott eszembe. A mosolya, az ölelése. Mikor Harry elment bementem pakolni. Már kezdtem fáradni így elmentem fürdeni majd gépeztem egy kicsit. Nem tudom hogy mi ütött belém de Liamről nézegettem épeket a neten. Aztán ott volt egy kép Daniről és Liamről. Fájt hogy Liam nem engem szeret. Fájt hogy ott van neki Danielle és nekem Harry. Majd sikerült elaludnom. Másnap reggel arra ébredtem hogy Harry hív.
- Szia.
- Hello bébi!
- Bébi?
- Jaja, na mind egy átjössz ma?
- Aha... - mondtam kómásan.
- És itt is alszol?
- Hát nem tudom aludjak?
- Igennn.... - olyan volt mint egy 10 éves.
- Megbeszélem anyuval.
- Oké 10- re ott vagyok.
- Jó. - kinyomtam a telefont és készülődni kezdtem. Egy fél óra múlva kopogtak.
- Szabad.
- Szia- köszönt Harry. Erről eszembe jutott mikor Liam jött így be. De amilyen gyorsan jött ez a gondolta el is hessegettem.
- Mehetünk.
- Igen.

Sziasztok itt az új rész. 1 komi és 10-15 megtekintés után hozom a kövit:)