Writing is my life

~16.rész~ Nyugodj meg nem lesz semmi baja!

Sziasztok. Bocsi hogy ez rövid lett de a következők meg már nagyon hosszúak lesznek mivel megírtam előre. A komiaitoknak nagyon örültem. Köszi. Most is legyen léci. Na de nem untatlak tovább titeket itt a rész :*

Ahogy ott álltam( Louis felállított) és néztem Liamet ledermedtem. Gépekre volt kötözve és aludt. Ne tudtam elhinni hogy ez hogy történhetett. Életem szerelme itt fekszik, és még csak beszélni sem tudok vele. Hogy lehet ez?
- Liam! Ne. – rogytam az ágya mellé. Louis egyfolytában nyugtatott ami nagyon jó érzés volt. Jó volt hogy tudtam van valaki mellettem és nem maradok egyedül.
- Nessz nyugodj meg kérlek. Nem lesz semmi baja, fel fog épülni.
- Nem tudok megnyugodni.

- Pedig meg kell. – tovább nem beszélgettünk csak néztük Liamet. El sem tudom hinni hogy ez történt. - Erősnek kell lenned. - törte meg a csendet ami a szívemig hatott és próbáltam erős maradni. 

/Este/

- Nessz gyere menjünk haza. – szólt be Zayn a szobába.

- Menjetek, én maradok.

- Szükséged van az alvásra.

- Nem nekem Liamre van szükségem. – Zayn behívta Louist akire mindig hallgatok. Nem tudom miért olyan nekem mintha a bátyám lenne.

- Vanessza gyere. Nem emésztheted itt magad. Holnap is bejövünk. – értettem a szóból adtam Liamnek egy puszit és elindultunk haza. Hazza vezetett mert én Lou mellett akartam maradni. Mikor a házunk elé értünk egy csomó újságíró és fotós volt ott. Anyuék nem voltak otthon így megetettem Chestert és elmentem a fiúkhoz aludni. Niallnél aludtam este.

- Niall mi lesz ha Liam nem gyógyul meg? – kérdeztem és közben a kajálást abba hagyta.

- Nessz, nem mondhatsz ilyet. Ilyenre gondolnod sem szabad. Liam erős fiú mindig is jól bírta a strapát meg fog gyógyulni és lassan itthon fogja az észt osztani nekünk. – szorosan magához húzott ami jól esett. Még alig ismernek 2 hete és máris ennyire szeretnek. Ők a világ legjobb barátai.

- De akkor is én nagyon félek. Olyan bűntudatom van hogy ott hagytam.

- Tudod mit holnap reggel korán felkelünk és bemegyünk hozzá?! Mit szólsz?

- Rendben és köszi. – adott egy puszit és mély álomba merültünk. Másnap reggel Niall ébresztett egy tálca reggelivel.

- Jó reggel Királylány.

- Jó reggel. – elém rakta a tálcát és addig tömte belém a kaját míg el nem fogyott. Majd bementünk Liamhez akit az orvos vizsgált. Vagy fél órát ott vártunk kint mikor kijött. Görcsbe rándult a gyomrom és rám jött a sírás amit sikeresen vissza is tudtam tartani.

- Doktor úr. Hogy van?