Writing is my life

17.rész

Niallnek barátnője van! Köpni-nyelni nem tudtam mikor megtudtam. Azt mondta hogy a strandon volt egy csaj akivel nagyon jóba lettek és találkozgattak is de nem lett belőle semmi. Ez most egy másik lány. Ez a lány is egy Directioner. Mi mondtuk neki hogy nem valami jó ötlet egy Directionerrel járni de nem hallgat ránk. Kicsit gyanús is volt a csaj. Niall elhozta bemutatni nekünk. Egész széplány. Elkezdtünk beszélgetni.
- Szakítottatok már Liammel? Vesztetek már össze? Mikor volt meg az első csók… - mármint ezt nem nevezném beszélgetésnek, mert csak ő kérdezett.
- Nem, nem tudom, nem tudom! – csak ezeket a válaszokat tudtam adni. Nem bírtam tovább és elmentem.
- Liam , nekem ez a csak kicsit fura állandóan csak kérdezősködik hogy szakítottunk-e már meg hogy mikor volt meg az első csók meg ilyenek. – furán nézett rám.
- Biztos csak barátkozni akar veled. – elfordult és beszélgetett tovább a srácokkal.
- Niall, nekem nem stimmel valami a barátnőddel. Állandóan kérdezősködik. – furán nézett Niall is rám. Liam is hallotta ezt.
- Lara hagyd már ezt abba! Tiszta paranoiás vagy. Gínával semmi baj sincs. Lehet hogy veled van baj. – ordítozott velem.
- Liam, hogy mondhatod ezt? – nem bírtam vissza tartani a sírást.
- Hát én is beszéltem Gínával és azt mondta hogy egy pár napja látott egy fiúval fogtátok egy más kezét meg ilyenek. Úgyhogy szerintem nem Gínával van baj hanem veled. - mindenki felénk fordult és nézett ránk. Ránéztem Gínára és egy gúnyos szempárt láttam.
- Ez nem igaz hát nem veszed észre ellenem akar fordítani. De ha jobban hiszel egy idegen lánynak mint a saját barátnődnek akkor ennek szerintem legyen vége. – nem bírtam tovább bent lenni kirohantam a házból. Hallottam hogy valaki utánam szaladt. El akartam menni egy kicsit kisszelőztetni a fejem. Az úton nem néztem körül jött egy autó baromi gyorsan nem lassított. A lábaim a földbe gyökereztek, nem bírtam megmozdulni. Hallottam valami kiabálást is.
- Laraaaa vigyázz! – megfordultam és Liam volt az. Boldog voltam hogy utánam jött de haragudtam is rá. Mikor már sikerült megmozdítani a lábam késő volt. Csak egy nagy csattanásra emlékszem és egy fényes valamire ami felé sétálni kezdtem.
- Lara, drágám! Fiúúkk, Tara, El gyertek ki!!!! - ezt még nagyjából hallottam de onnantól minden sötétségbe merült...

Remélem tetszik... Véleményt kérek!!!! :)))