14. rész~ Bejelentés 2/2

Sziasztok.

Ez az év első bejegyzése. Köszönöm az előző részhez a kommenteket és a megtekintéseket.

A kövi rész mondjuk 3 komi és 80 megjelenítés után jön :)

- Liam kérlek. - könyörgött neki Niall, aki persze vaj szívét nem tudta félre tenni így bele ment. Elkezdtek énekelni aminek viszont hamar vége is lett, ugyan is a közönség közül egyszer csak valaki beleszólt egy mikrofonba.
- Hé.... - mondta. Mikor a kamerák rá irányultak nem tudtam hinni a szememnek. A makacs Harry Styles állt ott és mosolygott.
- Srácok, ezt a dalt együtt énekeltük vagy nem? - kérdezte le közben lerohant a 4 fiúhoz. Egy nagy csoportos ölelést rendeztek majd Harry mikrofonját a szájához emelte.
- Hy, we're One Direction. - ordította Harry a mikrofonba és átölelte Lou haverját. - Srácok sajnálom, hülye voltam. - mondta Harry és most már a srácok felé fordulva.
- Testvéri szív, testvéri lélek. Testvéred leszek, amíg élek. - mondták egyszerre egymásnak majd elkezdték a koncertet. Aztán jött ismét egy interjú ahol megbeszélték hogy a One Directionnak nincs vége. És persze milyen interjú az ahol a szerelmi élet nem kerül elő?! Lou, Zayn boldogan elmondták hogy kapcsolatban vannak, Niall, Harry hogy most nincs senkijük. És jött Liam.
- És te Liam? Mostanában sok pletyka kering rólatok egy Kim nevű lánnyal.
- Igen, ő a barátnőm.
- Mióta vagytok együtt?
- 6 hónapja.
- Az bizony szép idő. És szerelem volt első látásra?
- Hát ez hosszú történet, de a lényeg az hogy rájöttem nélküle semmit nem ér az életem és hogy ő a mindenem.
- Szóval akkor vele tervezed a jövődet is?
- Hát a terveimben benne van. - mondta majd a kamerába kacsintott egyet. Én már szinte lefolytam a kanapén. Elolvadtam ettől a pár mondatától.
- Csukd már be a szád. - mondta anya mellettem és közben csak nevetni tudott.
- Hallottad mit mondott? - kérdeztem.
- Igen. - mondta, felállt és ment ajtót nyitni. Én még mindig csak a tv-t tudtam bámulni ahol a fiúk integettek és mosolyogtak. Az ajtóban megjelent apa.
- APAAA!! - kiabáltam és a nyakába ugrottam. Annyira hiányzott. 1 éve már nem láttam. Mióta anyával elváltak és vissza költözött Magyarországra nem töltünk együtt annyit időt mint mikor itt lakott Londonba. Születésemtől fogva imádtam apát, az első pillanat mikor a kezében tartott és alig voltam 3 kg. Most meg már nagy vagyok. Hiányoznak az együtt töltött idők, a reggelek mikor kimondhatom hogy " Jó reggelt Apa,,. Egy lány életében egy apa a legfontosabb személy, hiába van ott az anyja aki lehet hogy jobban szereti. Egy lány életében az apai szeretetnél nincs erősebb dolog. És akár hány éves is lesz ez a lány nem fogja elfelejteni az együtt töltött időket, azt amikor az apukája az országút előtt még akkor is megfogja a kezét mikor már tinédzser. A lánya hagyja mert örül hogy az apja még most is gondol a biztonságára, és jobb ha így mennek át az úttesten. Mint mikor a madár mama a kicsi madarakat repülni tanítja. A madárkák már tudnak maguktól repülni, de a mama még ott van velünk mert nem szeretné ha valamelyik kicsijének baja essen. Ilyen apa és az én kapcsoltatunk. Ha mentünk vásárolni és úttesten kellett átmenni, megfogta a kezem és én hagytam.Annyira hiányoznak ezek a pillanatok.
- Hogy vagy kincsem? - kérdezte és közben adott egy puszit az arcomra.
- Egész jól, te?
- Megvagyok. - mondta. Leültünk a kanapéra ahol a tv-ben még mindig a fiúk mentek.
- Te is megszeretted őket? - mutatott a tv-re.
- Túlságosan is. - mosolyogtam.
- Hát ha ennyire szereted őket akkor elvigyelek egy koncertre? - kérdezte, az én arcomra pedig még nagyobb mosoly ült ki.
- Már nem kell. Én vagyok a koreográfusuk. - mondtam.
- Jaj kincse, megkaptad a munkát?
- Igen. - mondtam boldogan és átöleltem.
- És melyikbe vagy szerelmes? - kérdezte. Apa mindig is jól értett a fiúk dolgokhoz. Mindig tudta ha szerelemes vagyok, csak rám nézett és már szinte azt is tudta hogy kibe.
- Liambe. - ahogy ezt a nevet kimondtam belül melegség öntött el.
- Sajnálom kincsem. Emő mesélte hogy annak a fiúnak van barátnője. - mondta szomorúan apa.
- Igen, tudom. Én vagyok a barátnője. - olyan jó érzés volt ezt kimondani. Liam Payne és Én. Sosem gondoltam volna erre, de végre csak is az enyém. Senki másé.
- Komolyan?
- Igen.
- El kell hogy beszélgessek ezzel a kis daloló pacsirtáddal! - mondta komolyan.
- Na, de most miért ?
- Mert a kislányom vagy és nem szeretném hogy valami hülyeséget csináljon veled. Beszélek vele és téma lezárva. - mondta. Szegény Liamet előre sajnálom hogy milyen fejmosást fog kapni. 5 óra felé Liam is átugrott hozzánk. Anyáék valahol a konyhában voltak és beszélgettek.
- Szia drágám. - mondta.
- Szia. - mondtam majd megcsókolt.
- Khhh... - köhögött apa. - Fiam, türtőztesd magad az én jelenlétemben. - mondta apa és szigorú szemeket meresztett ránk.
- Apa. - szóltam rá.

- Szeretnék veled négy szem közt beszélni. - mondta Liamnek aki szegény megszeppenve ment utána fel az emeletre.

   Boldog új évet mindenkinek. Nagyon szépen köszönöm a sok megtekintést és megjelenítést, a feliratkozókat és a többnél-több kommentet. Remélem szeretni fogjátok ebben az évben is szeretni a részeimet, és igyekszem egyre jobbakat és jobbakat hozni. Puszi :*