Writing is my life

~32.rész~  A legjobb barátok

Sziasztok itt az UTOLSÓ rész. Hát ide is elérkeztünk. Remélem tetszeni fog igyekeztem egész jóra megírni. Nagyon köszönöm a komikat, a megjelenítéseket és a Feliratkozókat. Annyira örülök hogy vannak akik szeretik a blogomat. Most nem adok komi limitet csak írjatok.

Reggel Liam kezdett álmában beszélni. Csak ott feküdtem a mellkasán és hallgattam hogy miket beszél.
- Danielle ne. Nem teheted ezt. Szerettelek. - erre a mondatra felfigyeltem.
- Nekem soha nem lesz senki másom. Nekem csak te kellesz. - ez már nekem sok. Neki soha nem lesz senki mása? Neki csak ő kell? Elkezdett mocorogni én gyorsan föl keltem és lementem a lépcsőn majd haza akartam menni.
- Nessz mi a baj? - kérdezte Lou.
- Liam beszélt álmában és ráadásul Danihez. Azt mondta neki nem lesz soha más csak ő kell neki. Ez most mit jelent? - kérdeztem kétségbeesetten.
- Nem tudom... Hidd el nekem Danit nem szereti mert már millió lehetősége lett volna vissza menni hozzá de nem tette mert Téged szeret. - mondta és adott egy puszit a hajamba.
- De mi van ha még is csak nem akar engem megbántani?
- Hidd el nekem. Szeret és soha nem fog vissza menni Danihez.
- Köszi Lou. - mondtam és elkezdtem reggelit csinálni. 1 óra múlva lejöttek a többiek is.
- Húúú palacsinta. Imádlak. - jött oda Niall és adott egy puszit.
- Liam hol van?
- Még öltözik. - mondta Lou. Fogtam magam és felmentem hozzá. Mikor belépett láttam hogy öltözik.
- Liam.
- Jó reggel. - jött oda és adott egy puszit.
- Mit álmodtál? - kérdeztem és leültem az ágyra. Ő pedig mellém.
- Semmit miért?
- Mert beszéltél álmodban és eléggé megijesztett. - mondtam neki és lehajtottam a fejemet.
- Mit mondtam? - kissé ideges lett a hangja.
- Danihez beszéltél... Azt mondtad hogy neked soha nem kell más rajta kívül és te csak őt szereted.
- Nem kell félned mert én csak téged szeretlek érted? - bólogattam majd megcsókolt elfektetett az ágyon és meggyőzött hogy tényleg engem szeret.
- Srácok nem tudom mit csináltok oda bent de fotózásra kell mennünk. - mondta kintről Harry. - De nem szeretném ha kis Paynek rohangálnának a házban. - nevetett egy nagyot majd elment. Mi fölöltöztünk és végül nekem is el kellett mennem. Én az ajtóból figyeltem hogy mi történik. Majd egyszer hátulról valaki elkezdett tolni.
- Vanessza sminkelj egy kicsit aztán menj a fiúk után. - mondta Paul és még mindig tolt.
- Mi van? Én tuti hogy nem fogok...
- Csönd mész és rólad is lesz kép. - nagy nehezen rávettek majd lett egy pár jó kép. Volt hogy Liammel kellett csak fényképezkednem amik nagyon nagyon jók lettek. Volt ahol a srácokkal voltam majd jött az hogy kiválasszuk melyik menjen az újságba.
- Ez legyen ez nagyon cuki. - mondtam Liamnek de neki nem tetszett. Mikor végre már kiválasztottuk haza indulhattunk. A kocsit belepték a rajongók. Kellett tartani egy kisebb dedikálást ami 2 óráig tartott. Az autóba nagy nehezen beszálltunk és elég lassan kezdtünk elindulni. Egyszer csak azt vettem észre hogy a sok rajongók lekapja a pólóját és félmeztelenül szaladnak az autó mellett.
- Ez nagyon undorító. - mondtam a srácoknak.
- Szerintem nem. - mondta Harry és szinte ő is rátapadt az üvegre. - Na jó ez kezd ijesztő lenni.- tette hozzá.
- Ez tényleg bizar. - mondta Lou és fintorgott egyet.
- Fúj. - tettem még én is hozzá.
- Ha szeretsz hozzá kell szoknod. - mondta Liam és adott egy puszit az arcomra.
- Hát ha ezt kell nap mint nap nézegetnem akkor inkább passzollak. - mondta és kidugtam a nyelvemet amit ő el is kapott és nem engedte el.
- De Nessz hisz te ezt nap mint nap látod. Te is lány vagy, vagy nem? - mondta pimaszul Harry.
- Iden az vadok. De akkor isz. Liam endedd el a nelvemet. - mondtam neki de ő nem engedte el.
- Ezekért passzolnál? - kérdezte és nagy szemekkel nézett rám, majd mutatott fejével az ablakra.
- De hod is. Szejetlek.  -elengedte a nyelvemet és mélyen a szemembe nézet.
- Én is. - adott egy puszit az arcomra és végre gyorsított a kocsi. Mikor már majdnem a házunk előtt voltunk Harry megszólalt.
- Jesszusom egy ideig nem akarok meztelen csajt látni. - mondta és a fejéhez kapott.
- Jaj Harry. - mondta Lou. - Neked 2 perc múlva megint a csajokon fog járni az eszed. - folytatta Zayn mi pedig csak nevettünk. Harry és a lányok elhagyása az ami soha nem fog megtörténni. Végre megtaláltam életem legjobb barátait akik mellesleg fiúk. Mindig azt gondoltam hogy ha fiúkkal barátkozom nem tudom velük megosztani a lányos dolgokat de arra is rájöttem hogy velük mindent meg lehet beszélni és mindent 2x jobban meg is értenek mint a lányok. Kaptam magam mellé egy csodálatos pasit aki a csillagokat is lehozná nekem ha kérném de nekem az is elég hogy itt van nekem, akinek hatalmas szíve van és csodálatos ember. Kaptam egy legjobb barátot Lou-t aki mindig meghallgatott és mindent tud rólam. Mindent először tudott meg s lehet hogy mindent előbb is fog megtudni. Kaptam egy ételimádó Niall-t aki olyan mint én mivel én is szeretek enni. Kaptam egy olyan fiút aki olyan mint ha az öcsém lenne. Zayn nekem olyan mint egy testvér. És van egy Harrym akivel együtt is voltam egy ideig de még is olyan mintha soha nem is jártunk volna. Erre az 5 fiúra soha nem gondoltam volna hogy minden napomat velük töltöm, fellépéseikre járok, dedikálásra és náluk is alszom. Liamnél jobbat pedig soha nem kívánhattam volna. A világ legjobb embere akit SZERETEK.

/Évek múlva/

- Louis. Beszélnünk kell. - szóltam Lou-nak és bementünk egy szobába.
- Mondd mi a baj? - kérdezte.
- Figyelj. Eddig mindig mindent mondtam el és most is így lesz. Szóval az a helyzet hogy Terhes vagyok. - a lélegzete is elállt és tátva maradt a szája.
- Hogy... És mikor?
- Emlékszel a díjátadó estélyére?
- Aha. - mondta.
- Szóval amikor haza jöttünk és... Vagy most tartsak felvilágosító órát?
- Kösz nem. Nem kell. És hogy fogod elmondani Liamnek?
- Nem tudom. Ez a baj hogy lövésem sincs hogy csináljam. Szerinted nem túl korai?
- Nem. Te 25 éves vagy Liam pedig 27. Ő igazából már ilyenkor szeretne és már el is jegyeztétek egymást.  Nem korai. - nyugtatott meg.
- Igaz és kösz. - mondtam majd kimentünk. Mikor Liam haza ért erőt vettem magamon és elmondtam neki.
- Mi történt? - kérdezte és átváltott a hangja kétségbeesettre. - Baj van?
- Baj nincs.- mondtam.
- Hát akkor mi van? Mondd már! - mondta kicsit erélyesebben.
- Nyugi. - mondtam és nyeltem egyet. - Asszem az amitől Harry tartott be igazolódott.
- Mi van ? Mit mondott?
- Hogy kis Paynek rohangálnának annak nem örülne. Hát akkor most majd tépheti a haját.
- Ez most komoly?
- Igen. - egy ideig még beszélgettünk majd lementünk a többiekhez és elmondtuk nekik a nagy hírt.

.......

- Harry Styles ne taníts Jakenek hülyeséget. - parancsoltam rá Harryre aki persze a baromságot tanítja a kisfiamnak.
- Én nem is csináltam semmit. - mondta.
- De csináltál. Harry bácsikád mindig is hülyeségre fog tanítani. - mondta Liam és elvette tőle Jake-et.
- Nem igaz. Én csak is a jót tanítom neki hogy ha ő is majd tini lesz tudja mivel idegesíteni az anyját. - mondta és nevetett egy nagyot.
- Harold! - parancsoltam rá de ahogy rám nézett megenyhültem. Úgy nézett mint régen mint mikor tinik voltunk. - Olyan vagy mint régen. Te semmit sem változtál pedig vagy 8 év eltelt. Mikor nő be a fejed lágya?
- Mi ugyan az a bolondos 6-os vagyunk akik voltunk csak már mindenkinek családja lett. Mi örökké azok maradunk akik voltunk és még mi sem nőttünk fel sőt nem is fogunk mert ha be indul a buli vissza változunk azokká az őrül hülye gyerekekké akik voltunk. - oktatott ki Lou.
- Remélem örökké együtt leszünk. - mondtam.
- Ez nem kérdés. Te, Jake, Liam, Zayn, Lou , Niall és én mindig együtt maradunk bármi is lesz. - mondta Harry. Olyan boldog voltam ebben a pillanatban. Talán a legboldogabb vagy nem tudom. A világ legjobb döntése volt az hogy apát ide helyezték és hogy akkor elmentem abba a parkba amit soha nem fogok megbánni.

 
Komizzatok és a héten még érkezik az új törimből a bevezető :DD
Van egy kérdésem: Miért szerettétek ezt a törimet?