Writing is my life

~25.rész 2. fele~ Medencézés és a csók.*                                              

Sziasztok itt az j rész...

Komizzatok mondjuk legyen meg a 3 :D Puszi :D

Reggel Liam mellkasán keltem és iszonyatosan fájt a fejem.

- Auuuu. - keltem föl és fogtam a fejem.
- Csöndesebben. - mondta Liam és ő is fogta a fejét. - Szét megy a fejem.
- Mert nekem nem. - mondtam majd lementünk és a többiekkel találtuk szembe magunkat akik a kanapén ültek és jajgattak.
- Mit kértek? Tojás rántottát Aszpirinnel vagy Palacsintát algopirinnel? - kérdezte Lou és jött oda hozzánk.
- Nekem mind egy csak ne fájjon a fejem. - oda adta a gyógyszert mi pedig bevettük. Ekkor csörögni kezdett az "1D" telefon.
- Halo . -szólt bele Zayn. - Igen én vagyok. Mindenki? Értem és meddig? Persze viszlát.
- Srácok a kertészek le betegetek.
- Most akkor mi lesz? - kérdezte Niall és leült a kanapéra enni.
- Az lesz hogy felemelitek a popsztár hátsótokat és kimegyünk takarítani. - mondtam.
- Mi van? - kérdezett vissza Zayn.
- Ez van. Nem fog megártani nektek nem kell aggódni attól. - gúnyolódtam és nagy nehezen kiráncigáltam őket. Én éppen a medencét takarítottam miközben a fiúk söpörtek meg pakoltak. Egyszer csak valaki hátulról nekem jött én pedig beestem a medencébe.
- Harold. Ezt még megbánod.
- Nesz, bocsi. Nem akartam.
- Nem mi?! - egyre közeledtem felé. Mikor már oda értem nagyra tártam a karjaimat és átöleltem.
- Ezt most megkaptad. - megint nagyon jól szórakoztunk kivéve egy embert. Liam egész nap került engem és  azt sem tudom hogy miért. Mit tettem?
- Liam beszélhetnék?
- Persze. - letette a söprűt és oda jött hozzám. - Mi a baj? - kérdezte.
- Miért kerülsz ma?
- Ezt kérlek ne itt. - mondta és elment. Egész délután ezen gondolkoztam. Mit tettem hogy nem akar velem beszélni? Este mindenki hulla fáradtan ment a szobájába aludni.
- Liam most elmondod? - kérdeztem és leültem mellé az ágyra.
- Tényleg nem tudod? - nézett rám szemre hányóan.
- Nem.
- Akkor elmondom. Szóval tegnap délután mikor jöttem le wc-ről mit láttam? Téged és Harryt ahogy csókolóztok.
- Micsoda?! Én nem is csó... -ekkor beugrott minden. Poharakért jöttünk be és még piáért. Harry magához húzott és megcsókolt. - Liam sajnálom. Nem akartam.
- Ja persze. Akkor miért tartott percekig?
- Nem emlékszem mindenre. - nem szólt semmit csak megfogott a párnáját és egy takarót majd kiviharzott a szobából.

/Tegnap délután/

- Srácok mi be megyünk még piáért. - bementünk Harryvel és találtunk még lég sok mindent. Épp kerestem még poharat meg jégkockát mikor valaki hátulról átölelt. Azt hittem Liam az de nem. Harry volt az. Pont úgy ölel mint Liam. Megfordultam és próbáltam kibújni a karjai közül de ő erősebb volt.
- Har...
- Shhh - a számra tette az ujját de 1 másodperc múlva már nem az ujja volt a számon hanem a szája. A lábam a földbe gyökerezett. Mozdulni sem tudtam. Egy pár perc múlva elváltunk egymástól de nem tudtam mit tegyek. Ekkor bejött Lou.
- Srácok minden rendben van?
- Persze. - adtam egy egyszerű választ és elmentem onnan. A nap hátra levő részében nem akartam Harryvel találkozni.

/Ma este/

Minden beugrott. Ahogy Harry átölelt és ahogy megcsókolt. Mit tehettem volna hisz ő volt az erősebb. Iszonyatos bűntudatom van hogy megcsaltam Liamet.
- Liam várj meg kérlek. - gyorsan utána szaladtam de ő nem állt meg. Le dobta az ágyneműjét a kanapéra és kiment a házból. Persze én utána. Mezítláb rövid nadrágban és egy pólóban. Elég hideg volt de nem törődtem vele. A kavicsok a lábamba álltak de nem érdekelt csak az hogy utol érjem Liamet aki vészes sebességgel ment előttem.
- Liam várj meg. Beszéljük meg kérlek.
- Nem, nem akarok beszélni róla. - már majd nem utol értem mikor valaki vagy inkább valakik megállítottak.
- Hé kislány! Mit keresel te ilyenkor ide kint.
- Semmit. - el akartam menni mellettük de megfogta az egyik a karomat és vissza rántott. - Áu ez fáj. Engedjen el!
- Mert ha nem mi lesz? - kérdezte és közelebb húzott magához. És elkezdte puszilgatni a nyakamat. Én el akartam húzódni de nem ment. Erős volt. Mit is vártam volna hisz férfi.
- Engedd el! - szólalt meg Liam.
- Mert ha nem mi lesz kis csákó.  - oda lökött a másik csávónak és ő közelebb ment Liamhez.
- Csak ez. - behúzott neki egyet Liam, az ember pedig a földre zuhant.
- Liam hol vagytok? - ordítozott Zayn.
- Menjünk. Többen vannak. - engem oda lökött Liamhez aki szorosan magához húzott ők pedig elszaladtak. Annyira közel húzott magához hogy éreztem a szívverését. Nem akart elengedni de én sem akartam. Tudtam hogy ha a karjai közt vagyok akkor nem bánthat senki. Arcomat a mellkasába fúrtam és sírtam.
- Nessz jól vagy? - kérdezte Niall.
- Most már igen. - ránéztem Liamre aki rám mosolygott. Mikor haza értünk megvitattuk ezt az egészet és mindenki ment a saját szobájába. Liam is jobbnak látta ha velem alszik. Mikor kijött a fürdőből muszáj volt átölelnem. Megfogtam a kezét de ő gyorsan ki húzta az enyémből.
- Mi a baj? - kérdeztem és megint megfogtam a kezét. Mikor felemeltem hogy megnézzem egy hatalmas sebet láttam rajta ami vérzett is.
- Gyere ezt be kell kötözni. - elkezdtem kötözni de ő egyfolytában ugrált. - Ne pattogj már.
- De fáj.
- Ki kell bírnod. - adtam egy puszit neki és ő egy hatalmas mosollyal ajándékozott meg. - Kész vagy.
- Köszönöm. - megcsókolt és átölelt. - Olyan jó hogy itt vagy velem.
- Akkor nem haragszol? - kérdeztem.
- Nem. Tudom hogy csak azért volt ez mert elég sokat ittunk. Szeretlek.
- Én is szeretlek. - mondtam és adtam egy puszit az arcára majd lefeküdtünk.