Writing is my life

~21.rész~ Netán sok volt a buli?!

Sziasztok.

1-2 hete elkezdtem olvasni egy blogot 1-2 napja tett föl egy részt ami viszont az enyémhez hasonlít. De mondjuk nem az egész rész hanem a vége féle. Kérlek titeket hogy ne másoljátok le amit írok mert nekem is nagyon nehéz kitalálni. Köszönöm... 2-3 komi és hozom a kövit. Jó olvasást. :)

Mikor kinyitottam az ajtót egyből megcsapott valami fura szag. Nem tudtam mi lehetett az de mikor beljebb mentünk megéreztem a pia szagát. Találtunk egy földön fetrengő Harryt, egy falnak támaszkodó Zaynt, egy wc-re szaladó Niallt és egy persze józan Louist.
- Itt meg mi a fene folyik? - ordítottam rájuk.
- Szia bébi. - köszönt Zayn és rám lehelt. A cigi szagot még elviseltem de azt a büdös vodka, bor és pálinka keveréket már nem.
- Liam szedd össze Harryt. Zayn jobb lesz ha lefekszel. - parancsoltam rá.
- Oké de együtt megyünk bogaram. - kacsintott majd megfogta a csuklómat és elkezdett az emeletre húzni.
- Zayn állíts le magad ha nem akarod hogy a másik szemed alatt is lila folt legyen! - ordított rá Liam.
- Oké megyek. - egyik lépcsőkorlátról a másikra pattant és volt hogy egy két lépcsőfokot vissza "esett."
- Na Harold indulás. - mondtam neki és löktem egy kisebbet rajta de persze ő elesett.
- Nem vagyok Harold és ezt még megbánod.
- Na persze estére nem fogsz emlékezni semmire. - mormogtam az orrom alatt miközben pakoltam el. Liam felvitte majd megnézte Zaynt is aki már békésen aludt. Lou Niallt ágyba dugta majd ő is jött le. Én morogva pakoltam be a mosogató gépet, dobtam ki az üvegeket meg pakoltam.
- Micsoda kis háziasszony vagy. - éreztem hogy a derekamon kezek fonódnak össze.
- Hát 5 fiú mellett kell egy ilyen embernek is lennie. - megfordultam és adtam az orrára egy puszit. Kibújtam a karjaiból és tovább pakoltam.
- Louis Wiliam Tomlinson hogy hagyhattad hogy délben leigyák magukat ezek az okosok? - kérdeztem mikor lejött a lépcsőn.
- Itthon sem voltam. Mikor elmentem mondtam nekik hogy kb. 2 óra múlva jövök de mikor haza értem ez fogadott engem is éppen azon küszködtem hogy haza zavarjam az embereket.
- Értem, bocs. - lehuppantunk a tv elé és néztünk valami idióta kínai sorozatot.
- Jesszusom hogy tudjuk ezt nézni. - bújtam ki Liam öléből mikor már vagy 20 perce néztük.
- Nem tudom. De vicces nem?
- Ja nagyon. De jobb ha csöndbe maradunk mert Liam bealudt. - mondtam halkan és közben simogattam. Annyira cukin aludt.
- Nem megyünk el valahova? - kérdezte Lou ami nagyon meglepett.
- De menjünk. - felmentem a telómért és elindultunk. Elmentünk egy parkba nagyon szép volt. Leültünk egy padra és beszélgettünk.
- Na mesélj hogy vagytok Liammel? - elkezdte húzogatni a szemöldökét.
- Megvagyunk.
- És AZ megvolt már.
- Nem. Lett volna rá alkalom de nem akartam.
- De miért?
- Én még nem szeretném. - éreztem ahogy elvörösödöm.
- Szóval még ez lenne az első. Nyugi nem mondom el senkinek. Hidd el ez nem ciki.
- Liam is ezt mondta. De hagyjuk. - órákig beszélgettünk majd elkapott az eső minket így kénytelenek voltunk haza indulni. Hangosan nevetve nyitottuk be az ajtót de akik oda bent voltak egyáltalán nem nevettek.
- Halkabban, szétrobban a fejem!- mondta Zayn.
- Megérdemled. -gúnyolódtam.
- Miért mit csináltam? - vágott ártatlan képet.
- Kikezdtél vele. - mondta Liam.
- Bocs, nem akartam csak a pia beszélt belőlem.
- Nem haragszom. - mondtam majd oda mentem és átöleltem.
- Neeeeee Nessz. - sikerült eltolnia magától. - Tiszta víz lettem.
- Megérdemelted a mai nap után. Kvittek vagyunk?
- Igen. De menj átöltözni!
- Oké. - fölmentem és végre megszabadultam a vizes ruhától. Már kezdtem volna felöltözni de akkor valaki hátulról átölelt és a nyakamat kezdte csókolgatni. Amikor a kezeit a derekam köré fonta éreztem a szívverését. Jó volt a karjai közt lenni. Tudtam hogy ha ő átölel már biztonságban vagyok és hogy senki és semmi nem bánthat. Az ő karjaiban biztonságban vagyok.
- Szia. - köszöntem és megfordultam.
- Szia. Csinos vagy. - nevetett majd feltűnően végig mért.
- Kösz de ezt feltűnőbben nem bírtad volna? - néztem rá kérdőn.
- Bocs de tényleg csini vagy. - kacsintott és megcsókolt. - Nekem nincs kedvem lemenni a többiekhez. - ismét a nyakamnál tartott. Kezdtem berezelni. Mi van velem hogy Liam Payne-el nem akarom? Már mint nem is az hogy nem ha nem még egy ideig várni akarok vele. Nagy gondolkozásom közepette már azt vettem észre hogy az ágyon fekszem és Liam rajtam.
- Liam. - néztem rá sajnálkozva.
- Bocs de így olyan csini vagy nem tehetek róla... - mélyen belenézett a szemembe és elvarázsol azokkal a nagy mogyoróbarna szemeivel.
- Olyan cuki szemeid vannak. Hogy lehet valakinek ilyen szép? - kérdeztem és ott feküdtünk egymás előtt az ágyon én persze még mindig csak a melegítőben és melltartóban.
- Eddig akár hány lánnyal randiztam az összesnek a szemem tetszett.
- De nekem nem csak a szemed ha nem a hajad, mindened. A személyiséged. Hogy olyan aranyos, segítő kész vagy. Nem véletlen hogy te vagy a Dady Direction.
- Na persze. És akkor te milyen vagy. Milliószor jobb nálam. Hülye az az ember aki nem szeret beléd egyből
- De hisz te sem szerettél belé először?! - néztem rá kérdőn megint de lehajtotta a fejét.
- Én ilyet nem mondtam. Igaz szerelmes nem voltam beléd, de éreztem valami olyat mait Daninél soha.
- Értem. Na jobb lesz ha felöltözök.
- Ne maradj így.
- Jó akkor menjünk le a fiúkhoz. - indultam az ajtó felé és már majd nem nyitottam az ajtót de ő elém ugrott.
- Meggondoltam magam. Menj pólót húzni.
- Miért? Azt mondtad maradjak így.
- Nem mert még valamelyik okos tojás a végén beléd esik. - felhúztam egy pólót majd lementünk.
- Gyerekek hol voltatok ilyen sokáig? - kérdezte Niall és húzogatni kezdte le-föl a szemöldökét.
- Beszélgettünk! - mondtam és beültem a fotelba Liam ölébe.
- Beszélgettetek mi? - most Harry kezdte.
- Na jól van, azt hisztek amit akartok! - öltöttem ki a nyelvemet és próbáltam elterelni a figyelmemet a fiúkról.