Writing is my life

18.rész

*Liam szemszöge*

- Lara édesem , kérlek ébredj fel!!! – mikor kiszaladtak a többiek ott fogtam az ölemben Larat és sírtam fölötte.
- Úr isten, mi történt? Mi van Laraval és miért sírsz?- hülye kérdés volt ez Taratól mert szerintem elég egyértelmű volt a dolog.
- Egy autó, Lara ott állt… És elütötte… Most meg nem ébred föl… - próbáltam normálisan elmondani de mindig elcsuklott a hangom… Lou felhívta a mentőket. 10 perc alatt ott voltak.
- Jó napot! Mi történt? – kérdezte az egyik mentős tőlem.
- Jött egy autó és elütötte Larat!
- Hogy hívják: Liam Payne.
- Hány éves: 18.
- Hogy hívják a beteget: Lara Wilhelm.
- Hány éves: 16
- Van itt valaki hozzátartozója: Igen én vagyok a barátja és itt a testvére is. – betették Larat a mentőbe és 20 percig vizsgálták majd oda jött hozzám egy másik mentős.
- Be kell vinnünk a kórházba mert súlyos az állapota! Sajnálom. – összeestem és csak sírni akartam.
- De ugye nem lesz semmi baja! – aggódva kérdezte Harry.
- Ígérem hogy meg fogunk tenni mindent. – mondta a mentőst de mennie kellett. A srácok felemeltek. Jöttek a rajongók. Mikor elment a mentő a fiúk bevittek hogy ölözzünk át és menjünk be Larahoz. Nem volt sok értelme az átöltözésnek mert a rajongó leszaggatták rólunk. Egyedül csak Zaynen és Elen maradt épen a ruha. egy lány útközben az autó felé beszólt nekem.
- Liam miért mész el? Ha most azonnal nem viszel el randizni baj lesz!- ezt nem bírta szó nélkül hagyni.
- Most randizni? Most? Most mikor az életem értelme, aki nélkül semmit nem érnék korházban van? – nagyon ismerős volt az arca de nem láttam teljesen. Nem is tudott érdekelni mert csak Laran járt az agyam. A kocsiban elkezdtem gondolkozni hogy ki volt az a lány. Nagyon hasonlított Gínára. Mikor Laraval össze vesztünk és ő ránézett Gínára egy olyan fura mosolyt tett Larara. Nem is tudom olyan gonosz, gúnyos arca volt. Igaza volt Laranak ha hiszek neki akkor most nem a kórház felé tartanánk hanem a strand felé. A kocsiban Tara oda jött hozzám és átölelt. Ő is sírt.
- Ne sírj nem lesz semmi baja! – mondta.
- Akkor te miért sírsz? – kérdeztem majd letöröltem a könnyeim és vissza öleltem.
- Na jó, félek hogy mi lesz.
- Én is félek de erős lány, és nem lesz semmi baja!
- Megérkeztünk. – szólalt meg egy hang előröl. A sofőr volt az. Mikor beértünk Larahoz szörnyű látvány fogadott minket.

Ma ez már a második rész szóval holnap vagy kedden hozom a kövi részt... Ez amolyan bónusz volt... 6 megtekintőt és véleményeket kérek... Puszi:):)