Writing is my life

11. rész

* Louis szemszöge*

Már egy hete szakítottunk El-el és azóta nem is hallottam semmit felőle, kicsit aggódom is mert azóta nem is hívott. Talán valami baj lehet? Megkérdezem Larat hogy beszélt e vele talán ő tud valamit mondani. Mit művelek én, nem kéne ezt csinálnom, hiszen ő csalt meg engem nem én őt vagy mi.
De akkor is nagyon ideges vagyok.
- Lara, te beszéltél El-el valamikor? – akkor azon gondolkoztam nem kellett volna ezt megkérdeznem.
- Igen egyszer felhívott…
- És mit mondott? –kíváncsi voltam de nagyon.
- Hát te felőled érdeklődött.
- Szerinted szeret még?
- Hát azt kérdezte, hogy mi van veled szóval szerintem még szeret. És te szereted még őt azok ellenére is amit tett veled? – mélyen a szemembe nézve kérdezte.
- Nem is tudom. Az mit jelent hogy ha aggódok érte? – féltem a választól mert még magam sem tudom mit érzek.
- Hát szerintem még te is szereted szóval írj neki egy SMS-t vagy egy Email-t és mondd meg neki.
- De nem nekem kéne kezdeményeznem.
- Ez is igaz de ő nem fogja megtenni mert amikor felhívott én nem az erős magabiztos Eleanorral beszéltem hanem a félős, ideges és ijedttel. Neked kell kezdeni. - Bementem a szobámba leültem a gép elé és nem tudtam hogy hogy kezdjek neki. Egy darabig ment de tanácstalan voltam. Úgyhogy inkább elmentem futni… Akkor jönnek a jó ötletek.

*Liam szemszöge*
Laraval bementünk Lou szobájába és írni akartunk El-nek egy levelet. Habár a fele levél már kész volt mikor bementünk biztos Lou írta neki csak nem volt mersze elküldeni neki… Na nem baj majd mi elküldjük…
   „ Kedves El,,
Nem tudom hogy mit érzek. Nem igazán tudom megbocsájtani amit tettél de elfelejteni sem tudlak. Remélem te sem tudsz engem.  Jó lenne találkozni hogy ezt mind megbeszéljük de ha nem akarsz többé látni azt is megértem.  Kicsit csúnyán beszéltem veled és megbántam. Először én sem tudtam mit tegyek de most már tudom kérlek találkozzunk  a parkban a nagy tó mellett 11-kor.”
Én kölcsön vettem Lou egyik mackó gatyáját és kapucnis fölsőjét. Laran a szokásos csini ruhája volt. Ő elbújt egy fa mögé. Mikor jött El én hátat fordítottam neki.
- Szia Lou, itt vagyok, mit szeretnél mondani. – kérdezte és közben hozzám ért.
- Hát azt, hogy Lou még mindig szeret. – megfordultam,levettem a kapucnit  Lara előjött a fa mögül  El pedig nagyon rémült arcot vágott.
- Liam, Lara ti meg mit kerestek itt? Hol van Lou?
- Ő nincs itt! Mi csak azért vagyunk itt hogy megmondjuk Lou még mindig szeret téged… És te őt?- Lara oda ment El-hez és átölelte majd oda menünk egy padhoz és leültünk.
- Hát igen szeretem. De ő már soha nem fog nekem megbocsájtani. A levelet is ti írtátok?
- Az az igazság hogy mi csak a végére írtunk 2-3 sort. A levél többi részét Lou írta. - Nagyon sokat beszélgettünk egyszer megcsörrent El telója. Egy SMS jött.
„Szia El. Lou vagyok. Szeretném ha találkoznánk. 2 perc múlva ott vagyok a szokásos helyünkön.”
- Lou írt. 2 perc múlva itt van. Hát nem otthon van? – közben már fölállt és nézett körbe nehogy meglásson minket.
- Nekem Niall azt mondta hogy futni ment. – Én is már körbe nézelődtem hogy jön-e.
- Ott jön. Bújjunk a fa mögé. – Behúzott Lara a fa mögé és onnan néztük vajon mi fog történni.

Ehhez a részhez 6 megtekintőt és 2 komit szeretnék, ha nem lesz meg 2 nap múlva hozom a kövit... Remélem tetszett és ha van valami javaslat léci írjátok meg... Pusz:):)